A piros doboz

a legnagyobb kincs, mindig erre vágytam

A piros doboz

 

Nem változtam semmit mióta itt voltam. 

A kiakadás önmagának szólt. Nem halad sehová, a minőségi változás lassú, nem adják ingyen, meg kell szenvedni érte, évekig tarthat – derült ki a beszélgetésből. Lemondás, elkeseredés, képtelen vagyok rá érzés áradt belőle.

 

Ilyenkor mindig megdöbbenek, hogy látják magukat az emberek. Bárcsak megmutathatnám, amit látok benned a munkánk alapján! Bár látnád, miket csinálsz végig 1-1 alkalmon! Hidd el, van összehasonlítási alapom, tudom, mikor dolgozik valaki lendületből és mikor van ellenállás. 

 

Hosszas beszélgetés után mentünk bele az oldásba. Egy kislány történetét kellett feldolgoznunk, aki szigorú nevelést kapott, túl sok figyelmet, megértést nem. Szabadságát csavargásban élte meg, az utcán. Az otthoni szigor és a felhőtlen szabadság kettősségére daccal válaszolt, bosszantott másokat, hogy felhívja magára a figyelmet. Felnőtt korára elhatalmasodott a “bármit csinálok, az rossz” érzés. Természetesen hozta magával a megfelelési kényszert, a diszharmonikus ragaszkodást a boldogság látszatának fenntartásához.

 

Mire lett volna szüksége ennek a kicsi lánynak, hogy felnőttkorában olyan életet éljen, amilyet szeretne?

 

– Arra, hogy tudjam, hogy amit csinálok, az jó!

– Hogyan kaphatná meg ezt a gyermek?

– Egy piros dobozban, az anyukájától.

– Milyen érzés kibontani a dobozt?

– A legdrágább kincs! Egész életemben erre vágytam!

– Milyen így az élet felnőtt korban?

– Nem kell változnom!

 

Valóban! A közös munkánk során néha úgy érzed, hogy semmi sem változik, majd egyszer csak rájössz, hogy mennyi minden megváltozott… Ellentmondásnak tűnik? Nem az! Valószínű ugyanott élsz majd, ugyanazok lesznek a gyermekeid, a párod, a szüleid, a szomszédaid, a kollégáid, a munkád, az iskolád stb. Egy-egy dolog időnként átalakul, az öltözködésen,  a hobbin, a munkahelyen változtatnak leginkább a vendégeim az útjuk során. A lényeged ugyanaz marad. De a szemléleted megváltozik. Ettől minden megváltozik… Már értékesebbnek tartod magad, többet, minőségibbet adsz és kérsz magadnak. Meghúzod a határaidat és tiszteletben tartod másokét. Nem kívülről várod a jól-léted biztosítását, hanem tudod, hogy képes vagy azért bármit megtenni. Javul a kommunikációd, kiegyensúlyozottab leszel,  irányítod az érzelmi hullámzásokat. Nem elkerülni akarod a negatív érzelmeket, nehézségeket, hanem elfogadni, szembenézni és tanulni belőlük. Nem egy boldogságlufit hajszolsz, hanem megéled a jelent, amiben van ez is, az is. Ami a komfortzónán kívül van, az fejleszt. Mert bármilyen is vagy, bárhogyan is döntesz, úgy vagy jól, ahogy vagy. Ha neked ez nem tetszik, akkor magadért változtass magadon.

 

Mészáros-Papp Katalin

 

Magadért változtass magadon

Hozzászólás küldése

error: A tartalom védett!!