Választhatok!
Kipihenten, jó passzban autóztam a pályán. Nyugodt voltam, nem rohantam, az aznapi teendőimet rendezgettem a fejemben. A forgalom is normál volt, a nap is nyugisnak ígérkezett. A bal oldalon sűrű gomolyfelhők gyülekeztek, mintha forrt volna a felhő, sűrűsödött a sötétség, örvénylett az egész. Komoly vihar készülődött. Már-már félelmetes volt. Vonzotta a tekintetemet. A jobb oldalon világos volt, felhőtlen az ég. Nyugodt, hétköznapi, csendes. A szemem visszakívánkozott a viharos területre. Nézni akartam a formálódását, kíváncsi voltam rá, meg akartam érteni. Néhány másodperc múlva realizálódott bennem, hogy pont félúton vagyok, az autópálya a két szélsőség közepén áll, mintha elválasztaná a vihart és a napsütést.
Ekkor jött a felismerés is, hogy tulajdonképpen akkor most választhatok is, hogy merre nézzek! Hihetetlen volt számomra a tudat, hogy ahelyett, hogy a nyugodt napos oldalt nézném, a viharra helyezem a figyelmemet. Rögtön elgondolkodtam azon, vajon hogyan működöm az életem más területein? Inkább a nyugit választom, vagy inkább a vihart? Rájöttem, hogy időnként valóban kíváncsi vagyok a dolgok kimenetelére és nem döntöm el, hogy a jobb változatot választom, hanem hagyom, alakuljanak az események és ez persze vezethet viharokhoz is az életemben. A kíváncsiság vezet ilyenkor. Pedig dönthetnék is.
Vajon folyton a napos oldalt nézve is elég izgalmas lenne az élet? Vagy megkímélném magam fölösleges rossz érzésektől, nehézségektől, küzdelmektől? Olyan sok tényező állhat a döntés hátterében. Biztosan máshogy döntenék az életkor, a családi állapot, az aktuális nap stb. fényében.
A felismerés lényege maga a választás lehetősége!
Ha nem döntök tudatosan a napos oldal mellett, a figyelmemet elviheti az izgalmasnak vélt viharos, a kíváncsiság miatt ez az ösztönösebb út. Így kerülhetünk a mindennapokban félelmetes helyzetekbe, nehézségekbe. Nem vesszük észre, hogy beszippant az, ami elsőre izgalmasnak tűnt. Ha viszont a napos oldalt szeretném megélni, a figyelmemet tudatosan át kell helyeznem rá, arra kell összpontosítanom. Ez tényleg odafigyelést igényel, tudatos döntést, akár naponta többször is. Mindkét választás jó, csak az út egyik vagy másik oldala. Az nem mindegy, melyiket szeretném megélni!
Mit tesz Isten, pont jobbra kellett lekanyarodnom az útról…
Mészáros-Papp Katalin
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.