A kütyü korszak problémái és megoldásaik
A VIRTUÁLIS VALÓSÁG CSAPDÁJA: “MINTHA” VILÁGBÓL “MINTHA” ÉLET!
A modern technolóiga eszközeinek árnyoldalait már sokan megközelítették, főként a gyermekekre gyakorolt káros hatását. Meglátsz egy cikket a témában és már tovább görgetnél. Szülőként érezted már, hogy nem elég beszélni, olvasni erről? Gyakorlati módszerekre van szükséged?
Tanulási problémák, viselkedési zavarok, szorongások, beilleszkedési nehézségek, családi viták… Felismerésekre és új nevelési mintákra van szükség a kezelésükhöz. Szülőknek ajánlott élmény alapú workshopunk erre kínál valódi megoldási javaslatokat. Tovább olvasva kiderül, hogyan lehet hasznos számodra.
Kütyü nálam minden olyan eszköz, ami kijelzővel rendelkezik, alkalmas on- vagy offline nyomkodásra, játékra és/vagy kapcsolattartásra és arra készteti az embert, hogy állandóan rajta tartsa a figyelmét. Okos telefonok, tabletek, számítógépek, laptopok, játékok stb. Tehát a modern technológia eszközei.
Alapvető probléma, hogy számítógépes játékok, telefonok addiktív hatása nem kerül időben felismerésre!
Hiába írja le neurológus, hiába adja hírül maga a termékek gyártója és hiába jelzi számos, gyermekekkel foglalkozó szakember, hogy komoly felügyeletet igényel az eszközök használata. Rengetegen hagyják figyelmen kívül vagy elbagatellizálják az intelmeket, sőt, gyakran előfordul az is, hogy kifejezetten kapóra jön, vagy elismerést vált ki, ha a gyermek jobban használja ezeket az eszközöket, mint pl. a fogkefét.
A szülők egy része persze igyekszik jól kezelni ezt a kérdést és figyelemmel kíséri gyermeke kütyü használatát. De vajon észre vesszük-e a gyermeken, hogy a neurológusok által már jelzett problémák elindultak? Vajon hosszú távon is hatékony a kitalált ellenőrzési módszer?
Csak dac vagy komolyabb probléma áll annak hátterében, hogy a gyermek nem teszi le a telefont, nem hagyja abba a játékot?
A régészetben a fő korszakokat az alapvető használati eszközökről, azon belül pedig a gazdálkodási módokról, a technológia eszközeiről (földművelés, állattenyésztés, edénykorszak) és egyéb kulturális elemekről kapták a nevüket. Ha ebből indulunk ki, akkor a jelen idő minden bizonnyal a kütyük korszaka. Minden korszak eszközének megvolt a bevezetési nehézsége, az újtól, ismeretlentől való félelem mellett a valódi mellékhatások miatt is. Végül az újítások megszokássá váltak, majd alapértelmezetté. Korábban ördögtől valónak tartották a könyvet is, de ma már mindenki birtokolhatja az általuk hordozott tudást! Persze, sosem hallottunk még olyanról, hogy a könyv károsan hatna az idegrendszerre, sőt! Szemben a kütyükkel.
A mobilok elsődlegesen a telefonálást szolgálták, később már rengeteg új funkcióval bírtak, internet, játékok, applikációk, chat, kihelyezett memória stb. Lényegében nélkülözhetetlen részeivé váltak a mindennapjaink munkájának, kényelmének.
A különböző kütyük sok esetben nagyon hasznosak és könnyebb velük az élet. Vannak persze árnyoldalai is:
- Az emberek könnyebben elérhetővé váltak egymás számára, ami ugyanakkor a személyes kapcsolatok rovására mehet.
- Reklámozhatjuk cégünket, tevékenységeinket, de levelezéseink, telefonhívásaink vagy tartózkodási helyünk alapján hirdetéseket kapunk, feltérképezik fogyasztói szokásainkat, beszélgetéseinket.
- Állandó, aktív figyelemre késztet pl. egy telefon, hiszen villog, csipog, képtelenség elszabadulni tőle.
- Egész könyvtárat olvashatunk egy kb. 200 grammos e-book olvasón, de a könyv illatának varázsát és az olvasás által adott neurológiai ingereket nem kapjuk meg.
Olyan jól használja a gyerek a kütyüket! Hatással van ez az idegrendszerre?
Kisgyermek korban az agy olyan, mint a szivacs, mindent felszív. A szülőktől látott elsődleges minta meghatározó a gyermek életében. Ha a szülők gyakran használnak mobilt, vagy táblagépet, a gyermeket is az fogja érdekelni. Sok esetben a szülők életéből nem zárható ki a technológia, ezért a gyermektől is nehéz távol tartani. Kezébe lehet adni játék telefont, de az utánzatot lényegében már az egy éves is tréfának veszi.
De nézzünk szembe a ténnyel, hogy sok olyan eset is van, amikor a szülő maga is kütyüfüggő. Egy védőnő mesélte, hogy az anyukák egy része előbb kapja fel a mobilját, mint a síró gyermekét…
Ha a számítógépes elfoglaltság a mozgás rovására megy, vagy kiváltja azt, nem fejlődhetnek ki azok az idegrendszeri sémák, melyekre aztán a kismozgások (finommotorika), beszéd, gondolkodás, magasabb rendű agyi folyamatok épülnek. Így jelentkezhetnek később tanulási nehézségek, kommunikációs problémák, viselkedési, magatartásbeli gondok.
Nagyobb gyermekeknél az agy egyes területei ellustulnak, míg mások, amelyekre a valós életben túl nagy szükség nincs, felerősödnek.
Ha a valós mozgás helyett virtuális tapasztalatai vannak, az idegrendszer gyakorlási folyamata kimarad, “mintha” mozgásból “mintha” élet lesz.
Egy idő után a közösségi trendnek való megfelelés miatt is elvárás a kütyü. Már mindenkinek van telefonja, mindenki játszik számítógépes játékokkal, van Facebook account-ja… Aki nem alkalmazkodik, kimarad, sőt kirekesztésre kerül!
Bekapcsol a mobil önbizalom, ha a kamasz nem tudja, mit csináljon a kezével: nyúl a telefonért. Vajon így mikor fog megtanulni bánni a testével, mikor tanulja meg kezelni az egyes élethelyzeteket? Hogyan alakul majd ki a valódi önbizalma, ami nem egy szerkesztett profilban, hanem valós helyzetekből született sikerélményen alapszik?
A kütyüzés otthoni szabályozásánál két szélsőséggel találkozom:
- A gyerek egyáltalán nem kütyüzhet
Így lemarad a barátaitól és nem tud velük játszani, mert nem érti, amiket ők csinálnak. Iskolai szünetekben ugyanis a játék fejben megy tovább, akkor is, ha kütyü nincs kézben. (Jó esetben nem vágták át a pedagógust és játszanak telefonon a WC-ben a szünetekben…) Folyamatosan e körül forog a beszélgetés menete, a kütyü nélküli játék is. Sajnálatos módon tehát, annak a családnak a gyermeke, amely harcba száll a technológia vívmányaival, vagy – érthetően – késlelteti a bevezetését, hátrányba kerül a trend miatt.
2. Korlátlan vagy hosszabb időtartamhoz kötött kütyühasználat, avagy a kütyü, mint babysitter, nyugtató- és figyelemelterelő
Egész napos munka után még az otthoni feladatok is hátravannak. A túlfeszített tempó következményeként már nehézzé válik a kommunikáció (a gyermek valódi figyelme nem elérhető), különösen előjön az ingerültség, feszültség, ha abba kell hagyni a játékot/chatelést. A tanulás pedig kínlódás lesz. Az éjszaka nem pihentető alvással zajlik, hanem tovább megy fejben a játék vagy a vita miatti feszültség zavarja meg az éjszaka nyugalmát. Meg kell tanulni jól kezelni a napból hátra lévő rövid együtt töltött időt, amibe a minőségi együttlét is bele tartozik.
Ha elveszel valamit a gyerektől, adj valamit helyette. A legjobb, amit tehetsz, te magadat.
Megtörtént már veled, hogy úgy érezted, tartod a gyeplőt, majd jött a nagy felismerés? Jól jött volna valamilyen megoldási kulcs?
|
A modern technológia eszközei rohamos mértékben hódítanak, kizárt, hogy egy visszafordítható folyamatról lenne szó. Az is jól látszik, hogy a technológia fejlődése jelentősen gyorsabb, mint ahhoz alkalmazkodni lenne képes a társadalom, akár pl. az oktatás. Itt kell óriásit ugranunk, az alkalmazkodásban!
Mivel a jelen kor szülői társadalmának nagy része még úgy nőtt fel, hogy tanulta a kütyük használatát – ellentétben a gyermekeinkkel, akik már az anyatejjel szívják magukba az ismeretét – nincs meg a szüleinktől tanult minta arra, hogyan kezelhetnénk megfelelően, a legkevesebb ártó hatással és a leginkább pozitív módon az eszközöket.
| Szülői feladatunk az, hogy olyan rendszert alakítsunk ki a saját családunkban, ami a gyermek egyéniségét és a család ritmusát figyelembe veszi, emellett figyelemmel kíséri, hogy ne alakulhasson ki a függőség! |
Kifejezetten nagy szükség van erre, hiszen a gyermekeink napjuk nagy részét közösségben töltik, ahol hatást gyakorolnak egymásra.
- Felelős szülőként nem várhatjuk el a pedagógustól azt a többletfeladatot, hogy az emiatt kialakult zavarokat is kezelje!
- Ugye nem várjuk meg, míg kormányrendelet vagy jogszabály határozza meg, mikor lehet kütyüt használni a gyerekeknek (mint pl. Dél-Koreában, ahol a számítógépes játékok oly mértékben okoztak függőséget, hogy gyermekek haltak éhen miatta)?
Melyik a valóság?
Új mintákat kell tehát kidolgoznunk és keretbe foglalni a kütyühasználatot, határokat szabni, hiszen elsődlegesen saját gyermekünk szenved jelentős károkat, de közvetlen hatással van ez a családra, az osztályra és természetesen a teljes társadalomra is.
A kérdés most már csak az, hogy mi ez az új minta?
Majsainé Jéney Andrea integrált mozgás- és kifejezés terepautával a kütyüzés káros hatásairól beszélgettünk. Családunkból és szakmai tapasztalataink alapján rengeteg módszerünk van, amelyekkel a családokat segíteni tudjuk az új minta kialakításában.
Több területet átfogó programot dolgoztunk ki ehhez, amelyet egy workshop keretében ismerhetsz meg!
Nem elég csak beszélni a témáról, hanem megtapasztalásokra is szükség van, hogy valóban átérezzük a probléma súlyát és megoldások is kellenek, melyeket a mindennapokba illeszthetsz!
|
WORKSHOPUNK NEM EGY SZOKVÁNYOS ELŐADÁS! MINDEN ESZKÖZT BEVETÜNK, HOGY A SAJÁT BŐRÖDÖN ÉREZD ENNEK A FAJSÚLYOS PROBLÉMÁNAK A HATÁSÁT. NAP, MINT NAP HALLOD, A CSAPBÓL IS EZ A TÉMA FOLYIK! MÁR CSAK ÁTLAPOZOD A CIKKEKET… DE SZERETŐ SZÜLŐKÉNT TE IS ÉRZED, HOGY VALÓDI MEGOLDÁSRA VAN SZÜKSÉG! |
Majsainé Jéney Andrea integrált mozgás- és kifejezés terapeuta, Mészáros-Papp Katalin kineziológus
|
WORKSHOPUNK MEGOLDÁSOKAT AD A KÜTYÜHASZNÁLATRA, AMELYEK A TELJES CSALÁDI ÉLETRE ÉS A GYERMEKNEVELÉS MÁS TERÜLETEIRE IS POZITÍVAN HATNAK! |
WORKSHOPUNKON
- Saját élményként megtapasztalod, mit él meg a gyermeked kütyüzés alatt és után.
- Megtanulod felismerni már az első vészhelyzeti tüneteket és a komolyabb problémákra is felhívjuk figyelmedet.
- Megoldási alternatívákat adunk a megfelelő kütyühasználat kialakításához és a túlzott használatból való kivezetéshez.
- Az alternatívák közül magad állíthatod össze a családodhoz leginkább illő megoldási konstrukciót.
TELJES INFORMÁCIÓ A WORKSHOPRÓL: kineziologiavac.hu/kutyu-korszak
JELENTKEZÉS , EGYEDI AJÁNLAT KÉRÉSE
| Majsainé Jéney Andrea
integrált mozgás- és kifezés terapeuta Telefon: 30/9902-992 E-mail: dzsenaj@yahoo.com |
| Mészáros-Papp Katalin
kineziológus Telefon: 30/456-5430 Email: pkata77@gmail.com |
Mészáros-Papp Katalin
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.