Tudatos várandósság

Számos olyan terület van az életben, ahol a Nő megélheti valódi mivoltát, amiben kiteljesedhet, szárnyalhat. Ilyen a várandósság időszaka is, az az átmenet, amikor a nő anyává formálódik.

Az első várandósságom alatt történtek érdekes események, amelyek nagyon határozottan késztettek arra, hogy vonuljak vissza a munkafrontról és kezdjek ráhangolódni a babavárásra. Eleinte nehéz volt, de megérte! Olyan ez, mint amikor 130-cal mész az autópályán és padlóféket nyomsz. Az állandó pörgést, utazást, felnőttekkel való találkozást, tárgyalást felváltja valami egészen más.

A saját életemen tapasztaltam meg és most már látom a hozzám forduló kismamáknál is, hogy  várandósság ideje nem szólhat pusztán arról, hogy van egy kisbaba, aki növekszik odabent és ha eléri a megfelelő kort és fejlődési stádiumot, akkor megszületik. Nem merülhet ki abban sem, hogy keresünk egy orvost, szülésznőt, kórházat, megvesszük a kelengyét.

Ez egy felkészülési időszak az anyukának, apukának, a családnak. Az anyuka teste komoly változásokon megy keresztül, alakul a baba igényeihez, táplálásához és a szüléshez.

A test tudja mi a dolga, de vajon kellő időt szánunk arra is, hogy lélekben is ráhangolódjunk erre a feladatra?

A tapasztalatom azt mutatja, hogy sajnos nem. Szinte természetesnek tűnik, hogy a szülés kiírt időpontja előtt csak néhány, 3-4 héttel korábban mennek szülési szabadságra az anyukák. Indok erre természetesen sokféle lehet, de ez elegendő?

Időt kell szánni arra, hogy ráhangolódjunk egy egészen már “munkakörre”, főként akkor, ha korábban nagyon pörgős életet éltünk! A kisbaba megszületése után az ő ellátása lesz a fő feladatunk és ha csak nagyon rövid időt hagyunk az átmenetre, a szülést követően nagy lehet a zavarodottság – nem csak a baba körüli feladatok miatt, hanem a szokatlan tempó miatt is!

Gyakran testi tünetek jelzik az anyuka számára, hogy most már ideje lassítani és szembenézni a testi tünetek jelzéseivel! A tudat alatt megélt konfliktusok a testen keresztül törnek elő, hogy felhívják magukra a figyelmet!

Ha a várandóssággal és az anyasággal kapcsolatosan nincs bennünk félelem, aggodalom, akkor annak valódi szépségében élhetjük meg a várandósságot folyamatát!

A várandósság ideje alatt nagyon sok félelem merül fel a kismamákban, ami jelentősen befolyásolja ennek az időszaknak a jó megélését, lelki és testi érzetek formájában is megmutatkozhat. Időt kell szánni ezeknek a félelmeknek a felismerésére és feloldására, ami nem csak a várandós időszaknak a minőségét javítja, de komoly önismereti lépésként is felfogható, amely pozitívan hat a gyermeknevelésre és életünk más területére is!

Mik okozhatnak félelmeket, belső konfliktusokat a leendő anyukákban? A félelmek egy része a gondolatainkban dúl, egy másik részük pedig tudat alatt zajlik le bennünk, ami azt jelenti, hogy feszültséget okoz számunkra, dolgozik bennünk, de nem realizálódik.

Félelem a szüléstől, a fájdalomtól, a kiszolgáltatottság érzésétől.

Félelem az anyaságtól, az anyaszerepre való megfeleléstől.

Félelem a teljesen új életformától, a megélhetéstől.

Előtörhetnek a saját magzatkorunk, születésünk, babakorunk tudat alatt elraktározott rossz emlékei és – bár még mindig nem tudatosodik bennünk – de testi tüneteket okozhatnak.

A várandós időszakot beárnyékolják a vizsgálatok és azok eredményeitől való félelem.

Az orvosok, ápolók, egészségügyi dolgozók sokszor már akkor is a félelem forrásai, ha egyébként nagyon jó a hozzáállásuk, aminek az az oka, hogy túl sok rémtörténet hallható.

Rengeteg rosszul megélt várandósság és szülés élménye terjed a társas kapcsolatokban, a sajtóban, közösségi médiában, ami észrevétlenül beszivárog a várandós anyuka gondolatvilágába és félelmeket gerjeszt benne.

Ezek a leggyakrabban felmerülő félelmek, amik felboríthatják a testi-lelki egyensúlyt és tüneteket, “terhestüneteket” produkálnak. A stressz, a félelmek szervekre, idegrendszerre gyakorolt hatása tudományosan bizonyított, a legtöbb betegség esetén már figyelik a pszichés kiváltókat is.

Azt gondolhatnánk, hogy a mások által megélt és közölt élmények óvatosságra intenek, de sok esetben sajnos nagyon komoly félelmet generálnak a kismamákban. Ez odáig vezet, hogy már mindenki véleményétől tartanak és nehezen fogadják be azoknak a szakembereknek, anyukáknak a véleményét is, akik valóban segítők lehetnének.

Sokszor a kismamák, kisbabás szülők csak nagyon félve, vagy egyáltalán nem mennek közösségbe, mert rettegnek az újabb negatív megnyilvánulásoktól, kéretlen jó tanácsoktól.

Azoknak, akik már túl vannak ezen az életszakaszon, érdemes lenne feldolgozni a rossz élményeiket és odafigyelni arra, hogy ne az újdonsült kismamákra pakolják a saját terheiket!

Nagyon jó, hogy rengeteg információ áll a leendő szülők rendelkezésére könyvek, folyóiratok vagy elektronikus média formájában. Szélesebb körű ismeretek szerzésére ad lehetőséget, nem feltétlenül ragadunk már le egy véleménynél, hanem keresgélhetünk és a számunkra előnyösebb megoldások felé indulhatunk. Úgy érezhetjük, hogy van választásunk. De a rengeteg információnak az előnye a hátránya is, hiszen annyi vélemény és annyi tuti megoldás van már, hogy egy idő után csak nő a zavarodottság a kismamában és ahelyett, hogy választ kapna a kérdésére, csak elbizonytalanodik.

A jó hír, hogy van megoldás! A ráhangolódás!

A testünk tudja, mit kell tennie a szülésre való felkészülésben és a szülés folyamatában is. A tudatos és tudat alatt megélt félelmeink vezethetnek a várandósság vagy szülés alatt problémákhoz.

A legfontosabb tehát a félelmeink feldolgozása ahhoz, hogy a várandósságot és a szülést a valódi jó érzései alapján éljük meg!

A saját születésünk és magzati korunk okozta rossz élményeket érdemes oldani, de ezt nem csak várandós anyukáknak, apukáknak ajánlom, hanem általában minden embernek, hiszen ezek az első élményeink oly mélyen beivódnak a hitrendszerünkbe és irányítják viselkedésünket, hogy azon pusztán gondolataink szintjén nem lehet változtatni.

Egy példa erre az a 40 fölötti hölgy, aki kiváló üzletember, komoly önfejlesztő úton jár, mégis, a párkapcsolat és gyermekvállalás valamiért nem sikerült az életében – még! Születésénél elvégzett oldás közben jött arra rá, hogy őt fiúnak várták és a szülei nagyon csalódottak voltak amiatt, hogy “csak lány”. Egész életében bizonyítani akarta a szüleinek – tudat alatt -, hogy ő is van olyan értékes, mintha fiú lenne. Csak már az elején elvették tőle a nőiség örömét, a női szerepek megélésének fontosságát!

Az anyaszerepre való megfelelés félelmeihez a saját anyukánkkal, apukánkkal, tágabb családunkkal való kapcsolatunkat is érdemes feltérképezni. Ennek felismerésére akár tesztek vagy rávezető gyakorlatok is segítségül hívhatók.

Azok a félelmek, amelyek a  társas kapcsolatainkban vagy a médián keresztül keletkeznek, egyszerűen megszüntethetők. Itt megint kulcs a ráhangolódás.

A női intuíció jól működő találmány, amely kifejezetten kiéleződik a várandós időszak alatt.

Használd a testedet és az érzéseidet jelző műszerként. Olvass el egy cikket és figyeld meg, milyen hatással van rád. Ha haragot, félelmet gerjeszt benned, tudatosítsd! Erre van szükséged? Semmitmondó? Ezt kerested? Sürgető érzést vált ki belőled? Ha nem teszed meg, nem veszed meg, nem vagy jó anya? Valóban egy terméken múlik? Megnyugtat, választ ad – vagy csak áltatod magad?

Az, hogy megfigyeled az érzéseidet, nagyon fontos, ahhoz, hogy megfigyeld, mire van szükséged és mire nincs.

A következő lépés, hogy meghúzd a határaidat és eldöntsd, hogy beengedsz-e valamit, vagy sem!

Nem falakat kell állítanod magad köré, mert az egy ál-biztonság lenne, amely előbb-utóbb lebontását követelné. Sokkal inkább arra, hogy azokat, amik rossz érzést jelentenek számodra, ne engedd be, hogy félelmet gerjesszenek benned.  Amikor valaki szórja a rossz élményeit rád, akkor megkérheted, hogy ezt fejezze be, vagy egyszerűen állj tovább – a félelemre pedig mondj nemet, mondd egyszerűen magadban, hogy “Köszönöm, nem kérem!”

Ha túlságosan lezárod magad, akkor az értékes információ sem jut el hozzád! Ne védekezz! Ismerd meg önmagad és húzd meg a határaidat!

Tudnod kell, hogy a te érzéseidet éli meg a baba is. Érzi a stresszt, a félelmet éppúgy, mint az örömöt, ellazulást is. Ahogyan Te reagálsz, azt már most tanulja!

A figyelmed fordítsd azok felé, amik megnyugtatnak, jó érzésekkel töltenek el. Időzz a természetben, hallgass komolyzenét, alkoss, rendezgesd születendő gyermeked szobáját, ruháit. Találj olyan mozgásformát, amely még jólesik, nem megerőltető, feltölt és ellazít. Az úszás, kismamajóga, kismama torna, séta sokat segít abban, hogy a tested és lelked kondiban legyen a szülés feladatára. Számos kismama torna nyújt felkészítést a szülésre is!

Figyelj a babára! Mesélj el neki mindent, ami történik odakint és nyugtasd meg mindig, ha valami felzaklatott téged vagy úgy érzed, feszül a hasad! Kisbabád mindent ért már, ezért fontos, hogy sokat szeretgesd, simogasd.

A kisbaba érkezésére a legjobb felkészülés az édesanya önmagára hangolódása. Ha képes önmaga jelzéseire figyelni, akkor a gyermeke szükségleteit is fel fogja ismerni a saját érzésein keresztül! A ráhangolódás által lehet megtalálni azokat az embereket is, akik véleménye, tapasztalata előre visz. Ez a kiegyensúlyozott anyuka, kisbaba és család titka!

A várandós időszak és a szülés a valódi női minőség, női erő felébresztésének egyik legnagyobb lehetősége! Ha pedig már felébredt, bárhol kamatoztatható!

Miért érdemes már a várandós időszakban elkezdeni az önismeretet? Mert a gyermekünk úgy fog működni, mint egy 24 órás tükör – mindenre felhívja majd a figyelmet! De ez már egy újabb bejegyzés témája lesz!

Az önfejlesztés gyümölcse a kiegyensúlyozott baba-mama-család.