A kineziológia tudománya

Amikor először jártam kineziológusnál, meggyőződésem volt, hogy a hölgy rejtélyes képességekkel rendelkezik. Édesanyám mindent alátámasztott, ami elhangzott az oldás során 7 hónapos magzati koromból. De honnan tudta mindezt? Az eredmény lenyűgözött. Sziklákkal lettem könnyebb, szabadabb, az életem jelentős változásnak indult. Még a székben ültem, amikor eldöntöttem, hogy én is ezt szeretném csinálni!

A kulisszák mögé tekintve azonban rájöttem, hogy a kineziológia egy keretbe öntött, számos tudományágat magába foglaló, tudományos kísérletekkel alátámasztott természetgyógyászati módszer. Rendkívül sokrétű és a viselkedés genetikától kezdve a saját negatív élményeink oldására is képes egészen a fogantatástól.

Hivatalos megfogalmazásában a kineziológia alternatív és komplementer jellegű, készség-, képesség- és személyiségfejlesztő, pedagógiai és pszichológiai elemeket is tartalmazó prevenciós, holisztikus módszer. A kineziológia segít az egészségmegőrzésében, a betegségek megelőzésében, gyógyításában, az öngyógyítás folyamatában, a betegségek mögött álló problémák feltárásában, a rehabilitációban, a személyiségfejlődésben. A kineziológiai módszerek mellett természetgyógyászati, mentálhigiénés, pedagógiai, szociológiai, pszichológiai módszereket is alkalmaz.

Főbb kutatási állomások, amelyek a kineziológia alapjainak mondhatók:

Már a XIX. század végén kutatásokat végeztek arra vonatkozóan, hogy az izomfeszülés milyen kapcsolatban áll az egyén állapotával, illetve, hogy a stressz milyen blokkokat hoz létre.

Dr. David Palmer kutatásai letették az izomtesztelés alapját.

A XX. század elején F.P. Kendall izomtesztelést használt az állapotfelméréshez. Ma is alkalmazzák a módszerét a gyógytornában is.

Dr. George Goodheart 1964-ben arra a felismerésre jutott, hogy nem elég a görcsös izmot kezelni, a gyenge izmot erősíteni kell, így áll helyre az egyensúly.

Dr. Frank Chapman a neurolimphatikus reflexpontok működésére hívta fel a figyelmet, azt vizsgálta, hogy egyes pontok masszírozása szabályozza a nyirokáramlást. A nyirokáramlást az izmok működtetik, ha nincs mozgás, nincs méregtelenítést.

Dr. Terrance Bennett a neurovaszkuláris reflexpontokat vizsgálta, izotópos vérfestéssel tesztelte és igazolta megfigyelését. A fejen talált olyan reflexpontokat, amelyeket ha stimulál, a testben következik be változás. Dr. George Goodheart ezt kiegészítette azzal, hogy a gyenge tónusú izmok erősödnek, ha megérintünk egy neurovaszkuláris pontot.

Dr. George Goodheart a koponyacsontokat is vizsgálta, azokat a kis mértékű  mozgásokat figyelte meg a varratok mentén, amelyek szükségesek az idegrendszer és a szervezet működéséhez. Az ő nevéhez köthető az izmok és a testben található energiapályák (meridiánok) kapcsolatának vizsgálata is.

Az 1970-es évek végén az állkapocs ízületek szerepét vizsgálták a funkcionális zavarok egyensúlyozásában. Mivel sok ideg tart az agyba ezen a területen, ha blokkolt, a test energetikai és idegi folyamatai nincsenek rendben.

A kutatások során megállapították, hogy fizikai és lelkiállapotunk szorosan összefügg. Életünk során folyamatosan stressz ér minket, mert minden, amire reagálnia kell a testünknek és lelkünknek, alkalmazkodást igényel, azaz stresszt okoz. A feldolgozatlan stressz eltárolódik az izmokban, a testtartásban, ami energetikai blokkokat okoz, s ez testi tünetekhez, betegségekhez, mozgásrendszeri deformitásokhoz vezet.

 

Számos kutatást végeztek még, többek között a Hagyományos Kínai Orvoslás több ezer éves tapasztalatát is összekötötték a “nyugati orvoslás” eredményeivel.  A kutatások eredményeként több kineziológiai ágazat jött létre. Az első, az Alkalmazott Kineziológia orvosok, kiropraktőrök által alkalmazható, a fizikai mozgás felől közelítik meg az egyensúlyi állapotot. Az egészség háromszögére alapoznak, mely szerint az érzelmi, fizikai és kémiai folyamatok egyaránt befolyásolják az egészséget és mindhárom hatással van egymásra.

 

Magyarországon három fő irányzat működik.

Touch for health módszer

A test energiapályáinak kiegyensúlyozására törekszik, az energiapályához kapcsolódó izom tesztelésén keresztül határozza meg a problémás területeket.  A módszer John Thie nevéhez kötődik, aki 48 izmot, különböző szerveket, meridiánokat, színeket, hangokat, érzelmeket ötvözött egységes rendszerré, melyet az 1970-es évek elején kezdett oktatni Amerikában és amely azóta elterjedt az egész világon.

EDU-K (Brain Gym)

Az edukineziológiai rendszert (Brain Gym) Paul Dennison pedagógus hozta létre, aki évtizedek óta tanulási nehézségekkel küzdő gyermekekkel foglalkozik. Dorman és Delcado iskolapszichológusokkal kezdte el kidolgozni rendszerét. Megfigyeléseik alátámasztották, hogy a tanulás folyamatában bekövetkezett stressz (már a korai tanulásra is értendő, akár a mászás folyamatára) vakfoltokat hoz létre az agyban, amely diszlexiát okoz – a valamire való képességet blokkolja, nem csak egyes betűk meglátásának  képességét, de akár meghallás, megértés, megjegyzés képességét is.

Az EDU-K a hangsúlyt a test és az agy, a két agyfélteke és az agy egyéb dimenzióinak összehangolására, a látás és hallás energetikai kiegyensúlyozására helyezi. A Brain Gym olyan speciális mozgások sorozata, amely aktiválja az agyat és a test többi részét a tanulás sajátos készségeihez.

One Brain kineziológia

A kineziológiai módszerek között az egyik legkomplexebb a három az egyben módszer, az egy(séges) agy kineziológiája, ami Gordon Stokes, Daniel Whiteside és Candace Callaway nevéhez fűződik. Ma már tudjuk, hogy minden átélt fájdalom, félelem és fájdalomtól való félelem energiablokkokat hoz létre a testben. A módszer egyik fő alappillére a viselkedési barométer, amely viselkedésmintáinkat mutatja meg az izomtesztelés segítségével. Másik nagyon fontos pillére, hogy az ún. alkat funkciós viselkedési mintáinkat is oldja, ez tulajdonképpen a viselkedés genetikát takarja.

A legnagyobb előnye azonban talán az, hogy korregresszióban dolgozik. Az izom tesztelésével – hipnózis nélkül – megtalálható az a kor és az a probléma, amely a jelenbeli élethelyzetet okozza és nemcsak feltárható, de máris oldható az adott korban megélt trauma. Ez a jelenben sokszor csak apróságnak tűnik, az adott korban azonban olyan mély hatást tett ránk, ami alakította személyiségünket is. A jelenbeli stresszoldás csak a következő stresszhelyzetig tart, míg az adott korban való “nagytakarítás” gyökeres változást hoz – megváltoztatja  a viselkedési mintát azon keresztül, hogy törli a negatív érzelmet a trauma mögül, így a hasonló élethelyzet már nem vált ki stresszt az egyénből, megnyílik a lehetőség arra, hogy másképp reagáljon az őt érő hatásokra.

Az egyensúly helyreállítására, a blokkok feloldására a kineziológia számos korrekciót használ. A korrekciók gyengédek, könnyen elvégezhetők és elsajátíthatók, ugyanakkor nagyon hatékonyak.

A kineziológia fontos szereplő az egyén életében, ha egészség megőrzésről, tudatos életvezetésről van szó. Már kialakult betegségek esetén kiegészítője lehet az orvosi kezelésnek, a mentális akadályokat eltávolíthatja a gyógyulás útjából.

Az egészség a legnagyobb érték. Érdemes erre akkor is gondolni, amikor még rendelkezünk vele.

A test-lélek-szellem egyensúlyának fontossága nem új keletű dolog, mint azt az alábbi Seneca idézet is mutatja. Amiben módosítanék ezen, az csak annyi, hogy nem könyörögni kell érte Istenhez, hanem hálát adni érte Istennek és felelősségünk tudatában tenni is azért, hogy megmaradjon.

“Elsőként jó lelkiismeretért kell könyörögnünk a Mindenható Istenhez, másodikként az elme egészségéért, és azután a testi egészségért.” (Seneca)